Őrző védők, schnauzerek, molosszerek
Appenzelli pásztorkutya (FCI 46)
Svájc
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
kutya.hu  |  2009. május 04.

Appenzelli pásztorkutya (FCI 46)

1853-ban "Az Alpok állatvilága" először írta le az appenzelli pásztorkutyát mint csengő hangú, rövidszőrű, középnagy, sokszínű pásztorkutyát, melyet részben a pásztorkunyhó őrzésére, részben az állatok összeterelésére használtak.


 

Appenzelli pásztorkutya standard (FCI 46)

Rövid történeti áttekintés: 1898-ban már önálló kutyafajtaként tartják számon az appenzelli pásztorkutyát. Az első standard a fajta lelkes támogatója, Max Siber közreműködésével született, és a fajtát 8 példány képviselte az első nemzetközi kutyakiállításon, Winterthurban. Albert Heim professzornak köszönhetően 1906-ban megalakult az Appenzeller SennenHunke Club azzal a célkitűzéssel, hogy a fajtát a maga természetességében ápolják és őrizzék meg. A kölykök kötelező bejegyeztetésével az appenzelli törzskönyvbe kezdetét vette a célirányos tenyésztés. Az eredeti származási hely az appenzelli vidék volt, de a fajta ma már Svájc egész területén megtalálható, és az országhatárokon kívül is tenyésztik. Az appenzelli pásztorkutyama már tisztán definiált és a többi svájci pásztorkutyától világosan elhatárolt fajta. Bár sokan kedvelik, tenyészállománya még mindig nagyon kicsi. Csak felelősségteljes és figyelmes tenyésztéssel lehet majd a fajta kiváló, természetes tenyészanyagát megőrizni és kiszélesíteni.
Általános megjelenés: Háromszínű, közép nagy, izmos, szinte kvadratikus felépítésű kutya, ravasz arckifejezéssel; minden testrésze harmonikusan kiegyensúlyozott.
Fontos arányok: A marmagasság és a testhossz aránya 9:10, inkább zömök, mint hosszú. A fang és az agykoponya hosszának aránya 4:5.
Magatartás és karakter (wesen): Élénk, temperamentumos, magabiztos és rettenthetetlen. Idegenekkel szemben kissé bizalmatlan. Megvesztegethetetlen őrkutya, vidám, tanulékony.
Fej: A testtel harmonikusan méretarányos, enyhén ék alakú.
Agykoponya: Meglehetősen lapos, a fültövek között a legszélesebb, a fang felé fokozatosan elvékonyodó. A nyakszirtcsont alig észrevehető, enyhe homlokbarázda és stop, nagyon enyhén fejlett pofák.
Fang: Közepesen erős, egyenletesen elvékonyodó, erőteljes állkapoccsal. Az orrhát egyenes.
Orr: Fekete kutyáknál fekete, havannabarna kutyáknál barna (lehetőleg sötétbarna).
Ajkak: Szárazak, feszesek, fekete kutyáknál feketén, havannabarna kutyáknál barnán, (lehetőleg sötétbarnán) pigmentáltak.
Harapás: Erőteljes, rendezett és teljes ollós harapás. Tétreharapás megengedett. Egyik vagy mindkét P1 hiánya vagy M3 hiány megengedett.
Szemek: Meglehetősen kicsik, mandulaformájúak, nem kidülledők, az orr irányába enyhén ferdén ülők. Élénk tekintet. Színük fekete kutyánál sötétbarna vagy barna, havannabarna kutyánál világosabb barna, de olyan sötét, amennyire csak lehet.
Szemhéjak: Feszesek, fekete kutyánál feketén, havannabarna kutyánál barnán (lehetőleg sötétbarnán) pigmentáltak.
Fülek: Viszonylag magasan és szélesen tűzöttek, lelógóak, háromszögletűek, a végük enyhén lekerekített. nyugalmi állapotban a fülek laposan a pofához simulnak, izgalmi állapotban a fültőnél enyhén megemelkednek és előre fordulnak, hogy elölről és fölülről nézve a fej a fülekkel szembetűnő háromszöget alkot.
Nyak: Középhosszú, erőteljes, száraz.
Törzs: Erőteljes, kompakt.
Hát: Mérsékelten hosszú, szilárd és egyenes.
Far: Rövid, a hátvonal folytatásaként egyenes.
Mellkas: Széles, mély, a könyökig érő, határozott elő mellel. A szegycsont kellőképpen messze hátra nyúló. A mellkas keresztmetszete kerek-ovális.
Ágyék: Rövid és jól izmolt.
Has: Csak kissé felhúzott.
Farok: Magasan tűzött, erőteljes, közepes hosszúságú, sűrű szőrzet borítja, alsó felén a szőr valamivel hosszabb. Mozgás közben a hát fölé kunkorodó, oldalt vagy középen hordott.
Végtagok: Erőteljes csontozat.
Mellső rész: Jól izmolt, elölről nézve egyenes és párhuzamos, nem túl szűk végtagállás.
Váll: A lapockák hosszúak és ferdén elhelyezkedők.
Felkar: ugyanolyan hosszú vagy rövidebb, mint a lapocka. A lapockával bezárt szög nem túl tompa. A könyök szorosan a testhez simul.
Alkar: Egyenes, száraz.
Lábközép: Elölről nézve az alkar egyenes folytatása, oldalról nézve nagyon enyhén szögelt.
Mancsok: Rövidek, íveltek és zártak.
Hátulsó rész: Jól izmolt, elölről nézve egyenes és párhuzamos, nem túl szűk végtagállás.
Comb: Meglehetősen hosszú, a lábszárral nyitott szöget alkot, a felkarral harmonikus szögelésben.
Lábszár: Körülbelül ugyanolyan hosszú, vagy kissé rövidebb, mint a comb. A combbal nem túl tompa szöget alkot. Száraz és jól izmolt.
Csánkízület: Viszonylag magasan elhelyezkedő.
Hátulsó lábközép: merőleges és párhuzamosan állított, sem kifelé, sem befelé nem forduló. A farkaskörmöket el kell távolítani.
Hátulsó mancsok: Rövidek, íveltek és zártak.
Jármód: erőteljes toló mozgás, a mellső végtagok jól előrenyúlnak. Elölről és hátulról nézve egyenes végtagvezetés.
szőrzet: Félhosszú, sima és testhez simuló.
A szőrzet szerkezete: A fedőszőrzet sűrű és fényes. Az aljszőrzet sűrű, fekete, barna vagy szürke. A fedőszőrzeten át kilátszó aljszőrzet nem kívánatos. Enyhe hullámok csak a maron és a háton megengedettek, de nem kívánatosak.
Szín és mintázat: Az alapszín fekete vagy havannabarna, szimmetrikus rozsdabarna és fehér jegyekkel (foltokkal) a szemek felett, a pofán, a mellkason (bal- és jobboldalon, a lapocka-felkar ízület tájékán) és a végtagokon; a végtagokon a fekete és a fehér rész között fekszenek. Fehér jegyek: Jól látható fehér fejfolt, mely a koponyától megszakítás nélkül az orrháton át húzódik, részben vagy teljesen a bajuszt is lefedve. Fehér folt húzódik megszakítás nélkül az álltól a torkon át a szügyig. Fehér folt található mind a négy mancson és a farok végén. Fehér tarkófolt vagy fél nyakörv megengedett. Összefüggő, vékony fehér nyakörv megengedett, de nem kívánatos.
Marmagasság: Kanok 52-56 cm, szukák 50-54 cm (+/- 2 cm megengedett).
Hibák: A felsorolt szempontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, melynek értékelését az eltérés mértéke határozza meg.

hiányzó másodlagos nemi jelleg
a megadottnál alacsonyabb vagy magasabb méret, a toleranciahatáron túl
nagyon hosszú vagy nem harmonikus testfelépítés
kerek koponya
túl erős stop
túl hosszú, túl rövid, vékony, hegyes fang, kosorr
túl erős ajkak
több mint egy hiányzó P1
előre- vagy hátraharapás
túl erősen kiugró pofák
kerek, kidülledő vagy túl világos szemek
ektrópium, entrópium
túl kicsi, túl nagy, elálló, túl magasan vagy túl mélyen tűzött fülek
beesett hát, pontyhát, magas far
felhúzott has
lapos vagy hordószerű mellkas, hiányzó elő mell, túl rövid szegycsont
Puha mellső lábtőízület
hosszúkás-ovális mancsok (nyúlmancsok), szétálló lábujjak
kiforduló könyök
elégtelen mellső és/vagy hátulsó szögellések
tehénállás
sarlófarok
nem szabályos mozgás, például rövidléptű, peckes, talajon szuk, keresztező, stb.
hibás mintázat: fekete pettyek a fehér jegyekben, nem összefüggő fejfolt, összefüggő, széles fehér nyakörv, apró részekre osztott fehér a szügyön, szemmel láthatóan a mellső lábtőízületen túlnyúló fehér (csizma), hiányzó fehér a mancsokon és farkvégen
gyenge wesen, temperamentumhiány, agresszivitás
Tenyésztésből kizáró hibák:kék szemek, nem egyszínű, foltos szemek,
egyértelműen lógó farok, megtört farok
nem félhosszú szőrzet
túl hosszú, puha szőrzet
hiányzó háromszínűség
nem fekete illetve havannabarna alapszín
Megjegyzés: A kanoknak két, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkeznie, melyek teljes egészében a herezacskóban helyezkednek el.



nyitókép: archiv

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 
Nincs hirdetés!
 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)