Kiképzés, kutyaiskola
ARCHÍV! - Szolgálunk és védünk!
Pisztolynál hatékonyabb a jó rendőrkutya
Oszd meg, mentsd el! - TurboBookmark.com
Tóth Zsigmond  |  2010. február 20.

Szolgálunk és védünk!

A magyar rendőrkutya-kiképzés messze földön híres, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az ORFK Oktatási Igaztóságának Kutyavezető-képző Központjába, Dunakeszire gyakran érkeznek külföldi szakemberek. Legutóbb egy magas rangú koszovói küldöttség tett itt látogatást, aminek alkalmából izgalmas rendőrkutya-bemutató mellett szakmai ismertetést is tartott Varga Balázs, az intézmény Rendészeti Oktatási Osztályának vezetője, és Kovács Róbert r. őrnagy, kiemelt főreferens.


A Budapest melletti kisvárosban található kiképzőbázison nemcsak a kutyákat, hanem a kutyavezetőket is oktatják, de a sokrétű munka részét képezi egész Magyarország területét felölelően az ebek állományba vétele, nyilvántartása és selejtezése is. A képzéseknek három formája létezik. Az úgynevezett szaktanfolyamokon képzetlen vezető és képzetlen kutyája vesz részt. Ennek keretében az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon 3-5 hónapon keresztül sajátítja el ember és állat a szükséges ismereteket. Abban az esetben, ha már képzett kutyavezető kapcsolódik a képzésbe képzetlen kutyával, csak gyakorlati foglalkozásokon kell részt venniük, ami mindössze feleannyi időt vesz igénybe.

A kiképzett állatoknak pedig gazdájukkal folyamatosan továbbképzéseken kell részt venniük, mely a kábítószer- és robbanóanyag-kereső kutyák esetében évente, míg a más szolgálatot teljesítő ebeknél kétévente történik. Ezek a képzések általában csak kéthetesek, s minden esetben vizsgával zárulnak. Előírás az, hogy a rendőrségnél szolgálatban álló kutyákat évente újraminősítsék, így tehát vagy a továbbképzés végén, vagy pedig úgynevezett minősítő vizsgákon minden évben ellenőrzik az állatok teljesítőképességét.

Dunakeszin az ebeket egy-három évesen kezdik el tanítani, s általában öt-hat év az átlagos szolgálati idő. A legtöbb állat kilenc évesen „megy nyugdíjba”, s néhány ezer forintos szimbolikus összegért a vezetője vásárolhatja meg. Ha ő nem tart rá igényt, civil gazdákhoz is kerülhet. Jelenleg a magyar rendőrség kötelékében öt-hatszáz kutya szolgál, melyeknek legtöbbje németjuhász, mivel e fajtát hazánkban igen nagy számban tenyésztik őket, igen alkalmas szolgálati célra, jól viseli a gazdaváltást és az időjárás viszontagságait, miközben szimatmunkája is kiváló. A német juhász és malinois keverékek, malinois-k és rottweilerek száma jelentős, de schnauzer, labrador és spániel, valamint két hannoveri véreb is dolgozik a rendőrségnél. Ez utóbbiak szagazonosító, nyomkövető és hullakereső feladatokat látnak el. A magyar fajtákat két rövidszőrű magyar vizsla képviseli, melyek szintén a keresésben jeleskednek.

szolg_véd_3.jpg

Mi mindenre alkalmasak?

A kutyák a szervezet különféle egységeihez kerülnek, aszerint, hogy milyen feladatok ellátására képezték ki őket. Legtöbbjük a közbiztonságiakhoz, tehát az egyenruhásokhoz kerülnek, ahol leginkább járőri feladatot látnak el, azaz „kényszerítő eszközként” használják őket. Akár pórázon, akár anélkül, szájkosárral vagy nélküle vetik be ezeket az általában igen erős testű, energikus kutyákat. Emellett jelentős azon ebek száma, melyeket járőr- és nyomkövető feladat ellátására képeztek ki. Lényegében ezek azok a klasszikus rendőrkutyák, melyeket a II. világháború előtti időkben is már széles körben ismert a társadalom. A robbanóanyag-kereső kutyák kiképzésük során általában csak a robbanóanyagok felismerését sajátítják el, ezt viszont igen nagy hatékonysággal, s fontos, hogy meglehetősen jól szocializáltak legyenek, mivel gyakran a mindennapi életben, emberek tömegében kell dolgozniuk.

Különleges feladatot látnak el a terrorfelszámoló kutyák, melyek fokozott nehézségű munkát végeznek, ezért igen magas szintű vizsgát kell letenniük. Feladatuk a célszemélyek ártalmatlanítása, s hogy ezt a lehető leggyorsabban, hangtalanul végezzék, a legszorongatottabb helyzetben sem adhatnak hangot. Ha a kutya a célszemélyt megragadta, azt folyamatosan fogva tartja, egészen addig, míg az akcióban részt vevő kutyavezető „le nem veszi” róla. A kutyák kisebb számban vesznek részt a rendőrség bűnüldözési egységeinél. A klasszikus nyomkövető kutya feladata a bűncselekmény helyszínétől, illetve egy adott ponttól indulva az emberi nyomok követése, melynek során igen fontos, hogy az eb különlegesen jól képzett legyen, mert ha állati nyomot észlel, akkor ösztönei azt diktálnák, hogy azt kövesse, nem pedig az emberét. Különleges a jogi helyzetük az úgynevezett szagazonosító kutyáknak, melyeknek feladata a bűncselekmény helyszínén rögzített és a gyanúsított szagának azonosítása, s amennyiben ez sikerül, a kutya jelez, amit a bíróság közvetett bizonyítékként értékel.

Ez lényegében azt jelenti, hogy ennek alapján a gyanúsítottat le lehet tartóztatni, de ha nincs ellene más bizonyíték, akkor kizárólag erre alapozva nem lehet ítélni. A kábítószer-kereső kutyák a róluk alkotott elképzelésekkel ellentétben sosem kapnak kábítószert, hiszen ez olyan, mintha a nyomkövető kutyát időnként cipőtalppal etetnék. A kábítószer-kereső kutya megtanulta, hogy kedvenc játékszerét, apporttárgyát ott találja, ahol a kábítószer szagát érzi. Általában öt különféle anyag felismerését tanulja meg, ami lényegében magában foglalja a drogalapanyagok teljes arzenálját. A bűnügyi speciális kutyáknak pedig nem szívet üdítő feladata az elhalt emberek földi maradványainak megkeresése.

A jutalomért dolgoznak

A képzés jutalmazáson alapszik, így a szimatmunka során az apporttárgy vagy jutalomfalat sarkallja az állatokat arra, hogy a rájuk bízott munkát a lehető leghatékonyabban elvégezzék. A keresőkutyák kiképzése tehát, mint ahogy a kábítószer-keresőknél említettük, nem az anyag vagy a célszemély keresésén alapszik, hanem azon, hogy az állat társítja kedvenc tárgyát a szaggal, s az ő célja a tárgy, ezáltal esetleg a jutalom megszerzése. Fontos a rendszeres jutalmazás, mivel ha az állatnak nincs sikerélménye, egy idő után lanyhul érdeklődése, ami a mindennapi munkára is kihatással van. Lényegében az oktatás alapja a gáz (a motiváció), a fék (a kényszerítés) és a kormány (a vezető) megfelelő egyensúlyának biztosítása.

Dunakeszin figyelembe veszik a kutyakiképzés módszereinek fejlődését; a kiképzők maguk is részt vesznek a fejlesztésben, így ma már leginkább a klikkeres tréninget használják, mely különösen a keresőmunka elsajátításánál vált be. A fegyelmező gyakorlatoknál a klasszikus módszereket is használják. Hazánk legnagyobb kiképzőtelepén jól felszerelt állatorvosi rendelőben egy orvos teljes munkaidőben gondoskodik a kutyák megfelelő egészségügyi ellátásáról. Míg régebben sok gond volt a diszpláziával, ma ez már viszonylag ritkán fordul elő. Újabban gerincproblémák okozzák a legtöbb gondot. A kutyák selejtezése azonban leginkább a koruk miatt történik, hiszen kilenc év felett munkabírásuk lényegesen csökken. Az ennél fiatalabbaktól általában akkor válnak meg, ha munkájuk során nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket, így például a szimatmunka iránt közömbössé válnak, őrző-védő munkájuk romlik, nem védik meg vezetőjüket.

De nemcsak az állományból való kizárás, hanem a felvétel is egész évben történik. A rendőrség saját tenyésztésű ebei mellett vásárol is, s vannak olyan civilek, akik kutyáikat a szervezetnek adományozzák. Egyes rendőrök tartós használatba adják saját ebeiket a szervezetnek. Ha azok megfelelnek és sikerrel vizsgáznak, akkor felavatják őket, tehát állományba kerülnek, majd a szolgálati idő leteltével jogilag visszakerülnek gazdáik teljes tulajdonába.

Csavargóból rendőrkutya

A szolgálatot teljesítő kutyáknak csak elenyésző hányada rendelkezik törzskönyvvel. Egyedüli értékmérő tulajdonság a jó munkavégzés mellett az egészség: a kék vér itt „a kutyát sem érdekli”. A dunakeszi Kutyavezető-képző Központnak hagyományosan jó kapcsolata van az Illatos úti Állategészségügyi Teleppel, ahonnan rendszeresen hoznak el olyan kutyákat, melyek véleményük szerint szolgálati célra alkalmasak lesznek. Így többek között fajtajelleg nélküli keverék kutyák is dolgoznak, kiváló teljesítményt nyújtva. Ha egy eb mégsem felel meg az elvárásoknak, a telepen dolgozó munkatársak keresnek neki új gazdát, ami nem jár különösebb nehézséggel, mivel a dunakeszi kutyák iránt nagy az érdeklődés. Tehát sosem altatnak el egyetlen fölöslegessé vált állatot sem.

Nemcsak külföldön, hanem itthon is igen nagy az igény a különféle jól képzett kutyákra, hiszen nemcsak a rendőrség, hanem többek közt a honvédség és a büntetés-végrehajtás is alkalmaz Dunakeszin képzett kutyákat. Legnagyobb igény a szagazonosító és robbanóanyag-kereső kutyák mellett a járőrfeladatra kiképzettekre van, mivel ezeknek visszatartó ereje sokkal nagyobb, mint a lőfegyvernek. Pisztolyát ugyanis a rendőr a jogi szabályozás miatt csak igen ritka esetben, korlátozottan használhatja, a kutya viszont bizonyos esetekben erős pszichikai visszatartó hatást fejt ki a potenciális támadóra.

Dr. Tóth Zsigmond

További információk a fajtáról



nyitókép: toth

Hozzászólások



Ha hozzászólna, kérjük jelentkezzen be!
 
 
ok
vissza az oldal tetejére
 
 

hírlevél

 

 

KEVERÉK KUTYUS AJÁNDÉKBA! Kedves, aranyos, ragaszkodó, 10 hónapos keverék schnauzer kan kutyus szerető gazdát keres. Szereti, ha simogatják és beszélnek hozzá, nagyon figyel! Kertes házban lakik, de bejár a lakásba is, egész télen-tavasszal lakásban lakott, szobatiszta, lakásban is tartható. Szeret sétálni, kutyákkal jól megvan, egy kan német juhásszal lakik. A macskákat is szereti. 06-30/439-4446,06-30/600-6613. rock.josefina@gmail.com

tovább a hirdetésre »

 

korábbi lapszámaink

 
 

hasznos

felhasználóinknak

hirdetés (1)

 
 

hirdetés (2)