terapeuta

válaszol

Stefan Siman

terapeuta

Kérdezzen ön is!

Ha kérdezne szakértőnktől, jelentkezzen be!

Log In
User Name:
Password:
Remember me next time.

Szakértőnkről itt olvashat

2012. január 29. 13:25
matrix írta:

5386.

Tisztelt Szakértő Úr ! Szeretnék tanácsot kérni öntől!Van egy 5 hónapos Amerikai Bulldog kutyánk.12 hetesen hoztuk el az anyja mellől,akkor nem tűnt fel,hogy valami nem lenne rendben nála,de most már nagyon úgy néz ki.Ahogy nő egyre jobban fél mindenkitől néha már betegesnek látjuk.Ha bent a lakásban,egy hangosabb zajtól is fél,ha valaki idegen jön föl-alá rohangál félelmében közben ugat meg morog és remeg.Az anyósommal egy udvarban lakunk,de ha bejön hozzánk a kutya majdnem világgá megy .Előfordul,hogy a férjem hazajön attól is fél kb. 10-15 percig.A napokban történt, hogy a férjem engedte a lakásból,de én közben behívtam enni és mikor a férjem egy másik kabátban bejött úgy megijedt a kutya,hogy teljes erejéből nekirontott az ajtónak föl-alá rohangált és ő hiába szólt neki.Kipróbáltuk hogy én is felvettem a kabátot, tőlem nem félt.Én és a legkisebbik fiam az akitől még soha nem ijedt meg.Úgy viselkedik olyankor mint ha pánikba esne.Soha nem volt a bántva gyerekek is imádják.

- Talán azt nem tudhatják, hogy a 12 hét alatt lett bántva, fizikailag erőszakolva, stb. és azt sem, hogy a szülei, akiktől a félős, pánikoló hajlamot a kutya örökölhette, talán hasonló félelmi reakciókat mutathattak.

- A félelem nem minden kutyánál és nem minden esetben megy át félelmi agresszióba.

- Ajánlom figyelmükbe a www.4tappancs.net e-oktatási ismeretterjesztő oktatást: "Félős és agresszív kutyák".

- Bach-virág terápiával lehet támogatni, segíteni, a deszenzibilizáló tréninget.

2012. január 16. 21:42
zsiraililla írta:

5373.

Tisztelt Szakértő! Van egy 3,5 éves német közép spitz kan kutyám. Többször előfordult, hogy ha emelt hangon szóltunk hozzá, akkor morgott. De kb egy fél éve vettük nála észre, hogy ha már csak simán hozzászólunk vagy megkérdezzük, hogy pl: „Dani mit csinálsz?”, a kutya morgással válaszol, ha kiküldjük a szobából vagy elküldjük a helyére, akkor ugyan megcsinálja amit kérünk de közben morog. Egy 1,5-2 hónapja tűnt fel, hogy ha odajön hozzánk és simogatjuk ő csóválja a farkát, nyalja a kezünket és közben morog mintha haragudna. Nem tudjuk, miért csinálja ezt, olyan mintha beszélgetne velünk. Kérem adjon tanácsot, hogy mit tehetnénk az ellen, hogy a kutyánk viselkedése megváltozzon, hogy tudnánk neki ebben segíteni? Igaz ugyan, hogy „csak” egy 8 kg-s kutyáról beszélünk, de néha komolyan megijedünk tőle.

Rangsorprobléma, kezdeti dominancia jelei, elkényeztetés!

Ezeken kell változtatni, ezeket kell megfelelően kezelni és a tünet elmúlik

2012. január 15. 20:55
Zsozsó1964 írta:

5369.

Tisztelt Stefan úr! 3 éves ivartalanított tacskó szuka kutyusunk nagyon félénk. Félelmét agresszióval próbálja palástolni. Idegen kutyával való találkozásánál -határozott rászólással- ez a viselkedés leállítható, utána már normálisan ismerkedik és megnyugszik. A szomszédunkba nemrég egy kutya érkezett (barátságos labrador kan, kb. 1éves). a kutyánk azóta fél a kertünkben, már előre morog és borzolja a szőrét, pedig még nem is látja a kutyát. A két kutyát többször elvittük együtt sétálni. Az utcán nem volt semmilyen probléma. A kutyánkat átvittük a szomszédba is, itt a két kutya nem is figyelt egymásra, a miénk csak szaglászott, míg a labrador a labdáját bűvölte. Mivel próbálkozzunk, hogy oldódjon a kutyánk félelme, mivel néha félelmében még pisilni sem mer kimenni az udvarra. Válaszát előre is köszönöm.

Csak a célirányos összeszoktatás, sok-sok együttes közös élmény segíthet a kutya félelmi megnyilvánulásának enyhítéséhez.

Két szálon, párhuzamosan kell kezelni a jelenséget:

1./ a kutyája minden olyan viselkedési jelét ami ez esetben nem kívánatos, azonnal megszakítani, "büntetni", ezt követően a figyelmét elterelni.

2./ minden pozitív közeledését a szomszéd kutya irányába "jutalmazni".

A többszöri, közös semleges területű séta, játék után próbálják fokozatosan a két kutyát a tacskó területéhez közelíteni (a fentiek figyelembevételével) majd elérni azt, hogy az Önök kertjében együtt játsszon a két kutya.

2012. január 15. 20:44
Zsozsó1964 írta:

5368.

Tisztelt Szakértő! 4 éves kan kutyánkat minden nap kocsival viszem ki a mezőre sétálni. Itt szabadon rohangászhat. A kutya itt, és otthon is kézben tartható. A problémát az okozza, hogy amint beszállunk az autóba nagyon erős izgalomba jön. Nagyon hangosan nyüszög, magas hangon vakkant, nyugtalanul izeg-mozog. Vezetés közben hiába szólok rá, nem használ. A földutakon megpróbáltuk, hogy nyüszögés esetén azonnal megálltam és csak akkor mentem tovább, ha elhallgatott. Némi kitartással gyakorolva ez működött. A közúton azonban ezt nem tudom megcsinálni. Mit tanácsol?

A kutya életének egyetlen ismétlődő pozitív élménye az autóban történő szállítás végeredménye - a mezőn sétálni, rohangálni, játszani.

Ez hozza lázba, izgalomba, - és ennek a megnyilvánulása a tünet, amit leírt.

Ezt az egész rituálét, szertartást kell un. deszenzibilizáló tréninggel enyhíteni, megszüntetni.

Ennek részletes leírására itt terjedelmi okból nincs lehetőség.

Egy helyszíni adatfelvételt, megfigyelést követően, 2-4 tréning-foglalkopzással lehetne eredményt elérni.

2012. január 6. 15:51
fazekasagnes írta:

5354.

Tisztelt Szakértő! Kutyusunk, 5 éves yorkshire terrier szuka 10 napja verekedésbe keveredett és úgy megharapták a farkát, hogy másnap egészen rövidre amputálni kellett. A seb már nagyon szépen gyógyul, azzal várhatóan nem lesz probléma. A kutya viselkedése azonban drasztikusan megváltozott. Régen nagyon hangos, játékos, és néha harcias is volt. A harapás óta csendes, sarokba menekül és ott ücsörög. Idegesen, félve rohan az egyik biztos helyről a másikig és sokszor remeg. Játékokra nem reagál, kézből eszik. A sétától fél, de már hajlandó jönni, séta közben azonban sokszor lemerevedik. Kérem, adjon tanácsot, miként tudnánk a leginkább segíteni kutyánkat abban, hogy túljusson ezen a traumán és ismét vidáman élhessen?

Fokozatosan és lassan kell un. deszenzibilizáló tréninggel vissza szoktatni minden, - korábban problémát nem jelentő, - környezeti ingerhez.
Nem szabad semmit rá erőltetni, vagy valamire kényszeríteni.
Bach-virágterápiával lehet a folyamatot hatékonnyá tenni.

2012. január 5. 15:35
ritimiti írta:

5350.

Tisztelt Stefan Úr! Van egy 5 éves beagle lány kutyám. Akinél kb egy éves kora után diagnosztizáltak epilepsziát idegi alapon. A kutyus azóta is minden nap szedi a sevenal gyógyszert. pár havonta van rohama, akkor orvosi tanácsra pár napig, hétig felet kap meg visszaállunk szépen adagolva a negyed tablettákra. Az utóbbi 4 hónap alatt kétszer is költöztem. Egy hónapja szinte napra pontosan és ma a kutyus teljesen bepánikolva szinte felfordította az edész lakást. A szomszédok hívták fel a figylemem minde a kétszer erre. próbálták ajtón keresztül nyugatni szegényt, hiába. keservesen sírt és ugatott. A párom ma arra ment haza,h megrágta a szőnyeget, szétkarmolta az ajtót, feltúrta a szönyeget, szekrényt tólt arréb, szemetest borította fel, stb.. szegénykém totál bestresszelt. :( Lehetett ez a roham miatt? ,hogy otthn egyedül érte és ennyire megijedhetett? tud segíteni nekünk,h még egy ien ne forduljon elő szeégnykémmel,h ennyire megijedjen és ki akarjon szabadulni? Köszönettel, Rita

-        Nem gondolom, hogy az epilepszia és a rövid időn belül kétszer megváltozott élettér között összefüggés lenne.
-        Inkább az utóbbira érzékeny a kutya és ez (+ külső környezeti inger) alakította ki az egyedülmaradási félelem tünetét.
-        Pontos és használható tanácsot csak a kutya és a tartási körülmények megfigyelését követően tudok mondani
-        Hasonló esetekben Bach-virágterápiával elég jó eredményt lehetett elérni.

2011. december 27. 22:22
Ifizify írta:

5334.

Két kutyusunk van: "anya és fia". Nagyon rivalizálnak egymással, tolonganak, hogy melyiket simogatom meg előbb. Inkább az anya féltékeny a fiára. Néha úgy tűnt elfogadja a helyét, de aztán megint rivalizálni kezd. A fiú kutya erősebb testalkatú, és nincs ivartalanítva, az anyukája igen. Hogyan kell ilyenkor a kutyákhoz viszonyulni? Próbáljam kifürkészni a köztük lévő rangsort, vagy próbáljam megszerezni az irányítást, és én dönthessem el, hogy melyiket simogatom előbb és esetleg tovább?

Célszerűbb nem megvárni a rangsor kialakulását, ha nem céltudatosan szabályozni és beállítani.

Mindenképpen a GAZDI-nak kell a falkavezér szerepet kialakítani, mert csak akkor tudja szabályozni a kutyák közötti pozícióharcokat, rangsorvitákat, stb.

2011. december 24. 15:46
Norika96 írta:

5328.

Üdvözlettel! Egyszer már szolgált nekünk egy jó tanáccsal, így bizalommal fordulok Önhöz megint! A mostani problémánk az, hogy a kutyánknak van egy "beteges" szokása: amint kinyílik egy szekrény vagy egy nagyobb fiók, ő rögtön beakar mászni oda, főleg alvás és lopkodás céljából. Ezt igazából régebben csinálja, de mostanában árgus szemekkel bámulja-nem szószerint-a szekrényt, hogy mikor nyíilik ki az. Ruhán kívűl mást természetesen nem tárolunk a szekrényeinkben, főleg nem a kutya számára való holmit. A kutyus ivartalanított. Ön mit gondol erről? Maga szerint érdemes lenne elmenni egy kutyasuliba? Köszönöm válaszát!!

Valószínűleg egy megszokottságból kialakult és rögzült cselekvéskombináció, - ami feltehetően azért alakulhatott ki mert kezdeti állapotában nem lett a kutyának tiltva, megfelelően kezelve.

A kutyasuliban ezt hogyan oldják meg ? Elviszi oda a szekrényt is gyakorolni ??? Ezt csak is kizárólagosan ott lehet megoldani ahol a tünet jelentkezik.

2011. december 23. 19:10
after8 írta:

5326.

Kedves Szakértő! 12 éves keverék, foltos kutyánkat imádjuk. Ő egy befogadott, ivartalanított kan. Teljes értékű családtag, már előre rettegünk a naptól, amikor el kell majd köszönnünk tőle. Pár napja egy hozzá külsőleg teljesen hasonló féléves nőstény kutyust találtunk, szintén az utcán, akit örömmel befogadtunk. Úgy éreztük, nem lehet véletlen, hogy pont ilyen kutyus került az utunkba. Szerencsére az idősebb kutyus szépen befogadta a kicsit, de mégis úgy látom, azóta nagyon szomorú és nem tud úgy pihenni ,mint korábban. Szeretném tudni, hogy egy ilyen idős kutya mennyire érzi meg a változást, belebetegedhet-e abba, hogy úgy érzi, most már őt nem szeretjük annyira. Bár nagyon igyekszünk még jobban törődni vele, nagyon féltjük és lelkiismeret furdalásunk van, amiért életének hátra lévő részére nem biztosítjuk neki a nyugalmat. Van, aki azt mondja, higyjük el, még fiatalíthatja is ez a kis játékos eb. Igazuk van?

Némelyik kutya érzékenyebben reagál a közös ember/kutya falka változásaira, mások kevésbé.

Az természetes, hogy a korkülönbségből eredően mások a két kutya aktivitási igényei, életritmusa, regenerálódási ideje. Ezeket az összeszokás és a falkarangsor kialakulása folyamán általában kölcsönösen elfogadják a kutyák egymástól. Amennyiben ebből konfliktusok származnak akkor viszont a GAZDInak kell segíteni, beavatkozni, szabályozni.

A megelőzés fontos része kell legyen, hogy a fiatal kutya életkori sajátosságainak megfelelően jól le kell fárasztani szellemileg és fizikailag is.

Abba nem betegedhet bele egy kutya hogy "nem szeretjük annyira" ! Szeressék ! Nem a "szeretet" mennyisége a lényeg, ha nem a milyensége, a módja. Igen is biztosítsák számára a nyugalmat, - ez esetben azzal hogy a fiatal kutya játék és mozgásigényét Önök kielégítik, tehát lefárad és nem fogja az öreg kutya nyugalmát zavarni.

Amennyiben megfelelő mértékű és intenzitású a fiatal kutya aktivitása akkor valóban aktivizáló hatású lehet az idős kutyára is, de a mértékletesség a lényeg.

2011. november 5. 22:25
pancsi1 írta:

5247.

Tisztelt Szakértő! A szomszéd telken születtek kiskutyák. Az anyakutya nagyon agresszíven viselkedett minden járókelővel: védte a kölyköket.Ezért többen bottal közlekedtek. Mi a környék lakói próbáltuk etetni és itatni,az anyakutyát és a kölyköket is, Velünk is nagyon agresszív volt.Kb 3 hónapos most az egyik kölyök kutyus, akit sikerült (nagyon nehezen) az anya kutyától elválasztani. Azonban a kiskutya rettenetesen félős. 3 hete van nálunk. Megsimogatni egyáltalán nem engedi magát.Ha közeledünk felé, már menekül is egy számára biztonságos zúgba és morog.Annyit már elértünk, hogy a kezünkből elfogadja az ennivalót,de megfogni és megsimogatni nem tudjuk. Rettenetesen fél szegénykém.Gondolom ez abból adódik, hogy amíg az utcán nevelkedett az anyjával rengeteg negatív tapasztalat érte. Hogyan tudnánk megszelídíteni a kutyát, hogy végre megsimogathassuk és szeretgethessük és kitöröljük belőle a rossz emlékeket?

A problémáról más könyvet írt, én az 'Agresszív és félős kutyák' ismeretterjesztő e-oktatásban tettem elérhetővé.

Itt terjedelmi okoknál fogva nincs lehetőség a részletes válaszadásra.

Lásd: www.4tappancs.net

első 1 2 3 4 5 ... utolsó

hírlevél

A feltételeket elfogadom

kutyaapró.hu

kutyakiképzés

tovább a hirdetésre »

korábbi lapszámaink

hasznos

felhasználóinknak

► Előfizetői jelszó igénylése

► Elfelejtett jelszó

hirdetés (1)

hirdetés (2)